Éves átlagban mindegyik lakástípus esetében áremelkedést mért az Otthon Centrum a megyei jogú városok ingatlanpiacán, ám a drágulás üteme lassult, közölte Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. „A megyei jogú városok esetében mindegyikre érvényes szabály, hogy olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek” – ismertette a szakértő.
A legtöbb európai országban az elmúlt évben érdemben csökkent a lakásárnövekedés üteme, míg több helyen a korábbi áremelkedés kisebb csökkenésbe váltott. Mindez a lakások elérhetőségének javulását hozhatja el. Az MNB legújabb Lakáspiac Jelentése alapján azt néztük meg, hogy mi történt az uniós országok lakásáraival az utóbbi két évben, illetve az egyes fővárosokban hány évnyi jövedelem szükséges egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Egymásnak ellentmondó adatokat közölt a brit lakáspiacról a Lloyds Banking Group részlege a Halifax és a Rightmove ingatlanos weboldal. Előbbi múlt héten arról számolt be, hogy októberben fél év csökkenés után 1,1 százalékkal ismét növekedtek a brit lakásárak, utóbbi viszont most megcáfolta ezt, 1,7 százalékos további csökkenést mérve. Úgy tűnik, a brit lakáspiacon továbbra is passzívak a vásárlók, ami elősorban a magas hitelkamatokkal magyarázható.
Úgy tűnik, a magyar lakáspiac az egyik legszélsőségesebben mozgó piac Európában, legalábbis ami a lakásárak változását illeti. Míg az elmúlt évtizedben reálértéken Magyarországon volt a legnagyobb a lakásárak növekedése, az előző évben ezüstérmesek lettünk a lakásárak inflációval együtt vizsgált csökkenésében. Cikkünkben sorra vettük az uniós országokat aszerint, hogy hol, mi történt a lakásárakkal reálértéken 2010 óta, emellett a magyar folyamatokat részletesebben is megvizsgáltuk területi és településtípusok vonatkozásában.
Hanyatló forgalom és stagnálás-közeli árak jellemezték a legfrissebb jelentések szerint az idei második negyedév lakáspiacát. Ám az összességében rideg összkép mögül előtűnő részletek között találhatnak olyanokat a reménybeli vevők és eladók is, amelyek kapaszkodót adhatnak az optimizmusuknak.
Évről évre milliók kíváncsiak a lakásárak alakulására, ami nem meglepő annak fényében, hogy a lakosság többsége számára a saját lakóingatlan jelenti a legnagyobb értékű vagyontárgyat. A bérlakásban élők szintén széles csoportja pedig inkább a bérleti díjak alakulását figyeli, így a legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben mind a lakásárakra, mind a bérleti díjakra vonatkozóan igyekeztünk előrejelzést adni a várható irányokról. A felmérés során 12 lakáspiaci szakértőtől kérdeztük meg, hogy mire számítanak a budapesti lakásárak, bérleti díjak, lakásépítések vagy újlakáspiaci folyamatok területén az előttünk álló évben.
Megjelenet a KSH legfrissebb, előzetes lakásárindexe, melyből kiderül, hogy az idei második negyedévben kismértékben ismét csökkentek a lakásárak. Bár ez a szám az október végi teljes felülvizsgálatkor még változhat, egyelőre az látszik, hogy az előző negyedévhez képest közel 2 százalékkal lejjebb mentek az árak, az előző év azonos időszakához képest pedig 3 százalékos volt a nominális áremelkedés. Nagyon más képet kapunk viszont, ha megnézzük, hogy mi történt ezalatt a lakások reálértékével.
A fővároshoz hasonlóan dinamikus drágulás jellemezte az elmúlt tíz évben a vármegyeszékhelyek lakáspiacát is, ám közben szét is húzódott a mezőny. A jobban fejlődők olykor még előzgetik egymást az árversenyben, de vannak területek, amelyek végképp leszakadni látszanak. 2013 és 2022 között Tatabánya és Veszprém kínálta a legnagyobb, 349 és 323 százalékos értéknövekedést annak, aki akkor valamely vármegyeszékhelyen fektette lakásba a pénzét.
Időről időre érdemes megnézni, hogy az egyes országrészekben, egyes városokban milyenek a lakásárak, de pontosabb képet kapunk akkor, ha ezzel együtt az adott térség jövedelmeit is megvizsgáljuk. Nem kérdés, hogy a nagyvárosaink közül továbbra is Budapesten a legmagasabbak a lakásárak, de ha a jövedelmekhez viszonyítva nézzük, akkor mégsem a főváros lesz a legdrágább. Hogy a régióközpontjaink közül hogyan változtak az elmúlt közel két évtizedben a medián lakásárak és mit jelent ez az ottani jövedelmekhez képest, azt az MNB legfrissebb számai alapján mutatjuk be.
Frissítette lakásárindexét az MNB, ami alapján 2022 negyedik negyedévében 3,6 százalékkal csökkentek a lakásárak országosan a megelőző negyedévhez képest, a legnagyobb csökkenés a községekben volt tapasztalható. A KSH mellett tehát az MNB is megerősítette, hogy a lakásárak mérséklődnek, ráadásul a KSH-hoz képest valamivel magasabb ütemben.
Nemrég számoltunk be róla, hogy ha kis mértékben is, de a tavalyi utolsó negyedévben nominálisan is csökkenni kezdtek a lakásárak Magyarországon és várakozásaink szerint az idei első negyedévben is negatív lehet az előjel. Ez azonban semmi ahhoz a lakásáremelkedéshez képest, ami az elmúlt tíz évben végbement. Az Európai Unió egyetlen országában sem emelkedtek akkorát egy évtized alatt a lakásárak, mint nálunk. Nézzük a pontos számokat!
Bár éves szinten még mindig jelentősnek mondható a lakások drágulása, januárhoz képest már több helyen árcsökkenésről lehet beszélni. A használt lakások kínálata Budapesten 20 százalékkal, a vármegyeszékhelyeken több mint 60 százalékkal bővült, miközben a kereslet csökkent - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Több városrészben, köztük az egyik legnépszerűbb lokációnak számító XIII. kerületben is csökkentek az árak a kínálati piacon, de több nagyvárosban, így Debrecenben és Pécsen is hasonló árcsökkenés mérhető.
Tizenkét évig tartó folyamatos növekedés után a tavalyi utolsó negyedévben csökkent a lakóingatlanok ára Németországban - közölte a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). A lakások és az egy- vagy kétlakásos családi házak ára átlagosan 3,6 százalékkal csökkent a tavaly október-decemberi időszakban az egy évvel korábbihoz képest. Ez az első lakásárcsökkenés Németországban 2010 utolsó negyedéve óta, amikor 0,5 százalékkal mérséklődtek az árak éves összevetésben.
Az elmúlt két évben kétségkívül hullámvasútra került a lakáspiac. De míg a Covid megjelenése a forgalom és árak rövid ideig tartó korrekcióját hozta csupán, most valóban nagy esélye van annak, hogy elmondhassuk, elértük a kilencedik éve tartó emelkedő ciklus fordulóját - derül ki az OTP Jelzálogbank legújabb Lakóingatlan Értéktérképéből. A tavalyi 20%-os forgalomnövekedés és idei első félévi minimális visszaesés után a nyári hónapok óta követhető nagyobb arányú tranzakciószám-csökkenés egyértelmű jelzés erre.
2021-ben országosan egyharmados forgalomnövekedés mellett 12,5%-os árnövekedést mért az OTP Jelzálogbank legújabb Lakóingatlan Értéktérképe a hazai lakáspiacon. Az egyre mélyülő kockázatok mellé az orosz-ukrán háborúval egy újabb válsághatás adódott, melyek ez elemzés szerint idén már forgalomcsökkenést hozhatnak, de a reálár-szint 2022-ben összességében még nőhet. A nemrég bemutatott átlagárak után megnéztük, hol volt a legnagyobb áremelkedés és hol történt árcsökkenés a tavalyi évben a lakáspiacon.
A járvány ideje alatt jelentősen növekedett a távmunkavégzés aránya a világon, és a home office vélhetően a jövőben is több munkaórát tesz majd ki. Az otthoni munkavégzés elterjedtségének növekedése az ingatlanpiaci lokációkra is hatással lehet, a munkahelyek elérhetősége átértékelődhet, mivel a távolabbi, olcsóbb helyszínekről is el lehet végezni a feladatokat. A lakóingatlanok keresletének változásához kapcsolódó hipotézis a járvány ideje alatt fánk-hatásként vált ismerté, amely azt írja le, hogy a nagyvárosok körüli területeken növekszik az otthonok iránti kereslet, míg a város belsőbb részei ránt csökken. A Budapest központjától mért elérhetőségi idő és a lakóingatlanárak 2019 és 2020-21 közötti változása alapján a távolság és a lakásárak között kimutatható volt pozitív összefüggés, egy perccel több utazás 0,24 százalékos lakásár-emelkedés többletet eredményezett, de nem állítható, hogy ez kizárólag a távmunkavégzés hatása.
Több mint 10 ezer szavazat érkezett a lakásárak változásáról szóló szavazós cikkünkre: "Bezuhannak a lakásárak, vagy tovább nőnek az égig?" - tettük fel a kérdést Olvasóinknak, akik többségében a növekedésre szavaztak. Igaz azonban, hogy a csökkenő szavazatok száma csupán néhány százalékponttal maradt el ettől, ami azt mutatja, hogy nincs egyetértés a hazai lakásár-változás irányát tekintve.
A korábbi évek mintája alapján idén is megkérdeztük a lakáspiaci szakértőket arról, hogy mire számítanak a következő évben a hazai lakáspiacon a lakásárak, az adásvételek száma vagy a bérleti díjak tekintetében. Emellett a befektetési célú lakásvásárlások, a hitellel történő vásárlások és a külföldi lakásvásárlók számának változásaival kapcsolatos várakozásaikra is kíváncsiak voltunk, valamint arra, hogy melyek lehetnek 2022-ben lakáspiaci szempontból az ország legkeresettebb területei. Hét szakértő, hét véleménye alapján ilyen évre számítunk 2022-ben a hazai lakáspiacon.
Nemrég az OTP Lakóingatlan Értéktérképe alapján részletesen bemutattuk a lakásárak országos szintjeit a járásoktól kezdve a megyeszékhelyeken át Budapest irányítószámkörzeteiig. Ezúttal az árak változására helyezzük a hangsúlyt és azt nézzük meg, hogy az ország, valamint a főváros egyes részein mi történt a lakásárakkal 2020 óta. Bár az ország legnagyobb részén tovább emelkedtek az árak, érdemes kiemelni azokat a térségeket, kerületeket is, ahol a 2020-as megtorpanás hatása a mai napig tart.
Egészen elképesztő a különbség a budapesti új lakások piacán, ha a legdrágább és legolcsóbb új lakásokat nézzük: a két szélsőérték között több, mint 900 millió forint a különbség - számoltuk ki a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatbázisából. A nagy szélsőségek miatt az átlag és a medián árak között is nagy a különbség, a négyzetméterárakat tekintve viszont mérsékeltebb a helyzet.
Exkluzív interjú az új államháztartásért felelős államtitkárral.
Izgalmas napok elé nézünk.
Eddig pont fordítva történt.
Akár be is keríthetnek ukrán csapatokat.
16 óra kellett a helyreállításhoz.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
